Izrael

Majdnem Einstein lett az elnök.

Izrael a legtöbb zsidó számára kiemelkedő jelentéssel bír. Van, aki szereti, és a végsőkig harcol érte, van aki kevésbé áll ki a zsidó állam mellett, egy azonban biztos: szinte nincs olyan zsidó a földön, aki közömbös lenne iránta. A következő írásban néhány érdekes kérdést és választ gyűjtöttem össze a zsidó állammal kapcsolatban.

Miért 120 tagú a Kneszet?

A Kneszet szó jelentése „gyülekezés”. A kifejezés a második Szentély idejéből származik, amikor a Kneszet Hágádol (a Nagy Gyülekezet) működött Jeruzsálemben. A Kneszet Hágádol célja az volt, hogy a zsidó törvények alapján ítélkezzen, kanonizálja a Tórát és intézményesítse az alapvető áldásokat és imákat. A zsidó hagyomány szerint a Nagy Gyülekezet tagjai az utolsó láncszemek a zsidó törvénykezésben, mely Mózessel kezdődött. „Mózes megkapta a Tórát a Szinájon, és továbbadta Jehosuának, Jehosua továbbadta a Bölcseknek, a Bölcsek a Prófétáknak, a Próféták pedig a Nagy Gyülekezet tagjainak” (Pirké Ávot [Atyák tanításai], 1:1).

A Nagy Gyülekezetnek 120 tagja volt, ez inspirálta arra a modern Izrael alapítóit, hogy az országgyűlés taglétszáma is ennyi legyen. (Héberül a Beit Kneszet zsinagógát jelent.)

Izrael 4 szent városa

A négy szent város gyűjtőfogalom, amely Jeruzsálemet, Hebront, Cfátot és Tibériást jelöli. A Lativ 2015-ös nyári izraeli útján alkalmunk nyílt arra, hogy felkeressük az ország mind a négy szent városát.

Tibériáson 5 éjszakát töltöttünk. Tibériás kiemelt jelentőségű hely a zsidó történelemben, ugyanis itt szerkesztették a Jeruzsálemi Talmudot. Szentségét azonban leginkább annak köszönheti, hogy a XVIII. és XIX. században az ideköltöző rabbik zsidó tanulmányi központot hoztak létre a városban. A zsidó hagyomány úgy tartja, hogy a Messiás Tibériásra érkezik először és a Szanhedrin (71 tagú bíróság) itt fog újraalakulni.

Cfáton a levegő is más. Mesés kisváros, mely dombokra épült, a város a művészek és a kabbalisták fellegvára. Az 1492-ben kiűzött spanyol zsidók tették szentté a helyet, akik a kabbalával foglalkoztak itt.  Olyan nagy rabbik tanultak, dolgoztak a városban, mint Jichák Luria Áskenázi (Ári hákádos), Joszef Karo és Slomo Halevi Alkabec.

Hebronban a zsidó ősanyák és ősatyák közül hatan nyugszanak, Ábrahám és Sára, Izsák és Rebeka, valamint Jákob és Lea sírjai találhatók a városban. Ebből adódik, hogy Hebron a második legszentebb város a zsidóság számára. A település továbbá az egyik a háromból, ahol tórai szereplők földet vásároltak. Ábrahám vásárolt birtokot és barlangot a hettitáktól Hebron keleti részén.

A zsidóság legszentebb városa Jeruzsálem, amely annak vallási központja is egyben. Szentsége annak köszönhető, hogy itt állt a két Szentély. A Szentélyek, ahol a zsidók áldozatokat mutattak be az Örökkévalónak.

Tudtad, hogy Izrael népessége fele annyi, mint New Yorké?

Hivatalos adatok szerint (2014. július) Izrael lakosainak száma 8 millió 50 ezer fő, a fővárosban, Jeruzsálemben valamivel több, mint 800 000 ember, Haifán közel 1 millió 100 ezer és Tel Avivban több mint három és fél millió ember él. A népesség 92 százaléka él városokban. Az össznépesség 75 százaléka zsidó vallású. A születéskor várható élettartam elég magas Izraelben, 82,2 év, a férfiaknál 80.2 év, míg a nőknél 84.2.

Albert Einstein is lehetett volna Izrael elnöke?

Abba Eban 1952. november 17-én Ben Gurion miniszterelnök kérésére levelet írt Albert Einsteinnek, hogy legyen Izrael állam elnöke. Amennyiben Einstein él a felkéréssel, Izraelbe kellett volna költöznie, és fel kellett volna vennie az izraeli állampolgárságot. Azonban az állam vezetői tisztában voltak a géniusz munkájának jelentőségével, így ő szabadon folytathatta volna tudományos munkáját is. Einstein válaszlevelében a következőt írta: „Mélyen meghatott felkérésük, miszerint legyek Izrael állam elnöke, szomorúsággal és szégyennel tölt el, de nem tudom betölteni a pozíciót. Egész életemben objektív kérdésekkel foglalkoztam, azt tapasztaltam, hogy híján vagyok azon tulajdonságoknak, hogy megfelelően kezeljem az embereket, ami miatt vissza kell utasítanom a hivatali funkciót. Úgy érzem, hogy ezen ok miatt alkalmatlan lennék a pozíció betöltésére. Az idő előrehaladtával egyre erősebb köteléket érzek a zsidó néppel, főleg amióta teljesen tisztában vagyok azzal, hogy mennyire bizonytalan a helyzetünk a világ többi népe között.”

Tudtad, hogy Izraelnek 12 Nobel- díjasa van?

A fiatal államban kiemelkedően magas a Nobel-díjasok száma. Közülük öten kémiai, ketten gazdasági, hárman béke és egy személy irodalmi elismerésben részesült. A 2004-ben kémiai díjat elnyerő Avram Hersko Magyarországon született, méghozzá Karcagon.

Tudtad, hogy a héber az egyetlen nyelv, amely holt nyelvből lett élő?

A héber nyelv újraélesztése Eliezer Ben Jehuda (1858–1922) nevéhez fűződik. A XIX. század végén Oroszországból érkezett Izraelbe. Úgy gondolta, hogy minden zsidónak vissza kell térnie Erec Jiszráélbe, és héberül kell beszélnie. A következőképp vélekedett: „Az ország és a nyelv – e dolgok nélkül a zsidók nem válhatnak egy nemzetté.” Az ortodoxok egy csoportja azonban nem akart héberül beszélni. Azt mondták, hogy tilos hétköznapi nyelvként használni a hébert, mert szent nyelv. Úgy gondolták, hogy Ben Jehuda morálisan nem követhető. Mások azonban szerettek volna héberül beszélni, azonban nem tudtak, mert nem volt elég szókincsük hozzá. Ők is azt gondolták, hogy Ben Jehuda elképzelései tévesek. Eliezer Ben Jehuda egyik oldallal sem egyezkedett.

A nyelv ellenzőinek nagy bánatára az orosz cionista fiatalember nem volt egyedül a héber nyelvről alkotott véleményével. Professzorok, tanárok, írók, újságírók és orvosok támogatták az elképzeléseit. Közösen találtak ki új szavakat, melyeket a mindennapokban lehet alkalmazni. Ben Jehuda újságíróként is tevékenykedett. Cikkeit héberül írta. Ezen írásokban igyekezett a lehető legtöbbször új szavakat használni. Reggelente kigondolt egy új szót és esténként leírta újságjában. Így tanulták meg Izrael lakói az új szavakat, ismerték meg, majd használták őket az utcán és otthonukban. Ben Jehuda élete végén szerkesztett egy szótárat, melyben a bibliai eredetű szavak és az általa kifejlesztett modern kifejezések is fellelhetők voltak. Sok ember azt vallja, hogy a cionizmus nagy csodáját testesíti meg a héber nyelv. Ben Jehuda hitvallásának lehet tekinteni következő szavait: „Mindössze két dolgot sajnálok az életemben: azt, hogy nem Izraelben születtem valamint azt, hogy az anyanyelvem nem a héber.”

A startup nemzete?

Sehol máshol a világon nem olyan magas az egy főre jutó startupok száma, mint Izraelben. Több mint 3000 startup izraeli tulajdonú. A technológiai startupok száma a második legmagasabb a világon a Zsidó Államban, egyedül az Egyesült Államokban nagyobb ez az arány.

Miklós Dóri – http://lativ.hu/